Magyarországi vonatkozások

1988 – Személyi jövedelemadózás

Magyarországon a húsz éve bevezetett személyi jövedelemadózás értelmében a jövedelemadózás alapvető egysége a jövedelmet megkereső egyén lett. Nem került a család, mint adózási egység definiálásra, így az adózó egyén adómértéke teljesen független attól, hogy abból a jövedelemből hány eltartott részesül.
A családi jövedelemadózás célja az, hogy az adóztatás egysége ne az egyén, hanem az adott jövedelemből élő család legyen.
 
Az elmúlt húsz év
 
Bár a jövedelemadózás területén számos változás történt az elmúlt húsz évben, a családi adózás rendszere a mai napig nem tudott meghonosodni Magyarországon.
Egyes elemek, mely a családi adózás irányába mutatnak, a személyi jövedelemadó rendszerbe beépítésre  (és azóta részben megszüntetésre) kerültek (családi adókedvezmény, családhoz köthető jövedelmek – családi pótlék, GYES, GYED adómentessége), azonban a család adózási egységként történő elismertetése mindmáig nem történt meg.
 
Családi jövedelemadózás - a KDNP javaslata
 
Az alábbi linken található, a KDNP által szorgalmazott, az egyes törvényeknek a családi jövedelemadózással összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat, melynek alapvető célja a családi jövedelemadózás feltételeinek teljes körű megteremtése.
Az új, választható adózási forma esetében a családtagok összevont adóalapba tartozó jövedelmeit együttesen kell számításba venni, majd el kell osztani a családtagok - és közülük a kedvezményezett eltartottak (jellemzően a gyermekek) - számától függő osztóval. A családtagokat együttesen terhelő adó egyenlő az említett hányadosra az adótábla szerint kiszámított adó és az említett osztó szorzatával. E számítási mód következtében összességében a családtagok lényegesen kevesebb adót fizethetnek, mint a hatályos szabályozás mellett.
A törvényjavaslat elfogadása esetén 2010-re például az adóterhelés a legalább két gyermeket nevelő házaspárok esetében kb. 25 százalékkal, az egy gyermeket nevelő egyedülállók esetében kb. 30 százalékkal, a gyermeket már nem nevelő házaspárok esetében kb. 15 százalékkal csökken. A törvényjavaslat elfogadása esetén, végeredményben, az adóterhek növekedése csak a magasabb (havi kb. 700 ezer forintnál kezdődő) jövedelmi sávokban, valamint a gyermektelen egyedülállók esetében várható.
A törvényjavaslat 2010-től ötsávos adótáblát tartalmaz, ugyanakkor az összevont adóalapba tartozó jövedelmeket jelenleg terhelő (lényegében most is harmadik adósávot eredményező) 4 százalékos különadót megszünteti. E módosítások következtében az adózással összefüggő adminisztrációs terhek és költségek csökkennek.